A társasházban működő térfigyelő kamerák szabályai

Röviden: Nem árt tisztában lenni a társasházakban működő térfigyelő kamerák üzemeltetésének részletszabályaival, hiszen a nem megfelelő szabályozás jogellenes adatkezelésnek minősül és bírságot is maga után vonhat.

A társasház területén alkalmazott kamerás megfigyelésről a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. §-a rendelkezik.

A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – az Info tv. rendelkezéseivel összhangban álló – adatkezelési szabályokat.

Fontos, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött üzemeltetési szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

1. a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,
2. a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
3. alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával. (érdekmérlegelési teszt)

Az egyes kamerák nem irányulhatnak a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. Kamera nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely)

A kamerarendszer által rögzített felvételek tárolási idejét a törvény nem határozza meg, erről az adatkezelő dönt, azonban figyelembe kell venni az adatkezelés céljainak érvényesülését. Ilyen célok lehetnek a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - a felvételek bizonyítékként történő felhasználása a vonatkozó jogszabályokban felhatalmazott adatkezelők által. Az adatkezelő által megjelölt törlési idő lájártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak. A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

Az adatbiztonságra vonatkozóan érdemes kiemelni, hogy a kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét. 

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

A tájékoztatásban meg kell jelölni:

• az üzemeltető személyét és elérhetőségét,
• valamint érdemes feltüntetni, hogy az üzemeltető az érintett személy kérésére tájékoztatást ad a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az Info tv-ben foglaltak alapján az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

Nem árt tudni, hogy a kamerarendszer üzemeltetőjének, mint adatkezelőnek érdekmérlegelési tesztet kell végeznie, annak igazolására, hogy a társasház vagyonbiztonsághoz fűződő érdeke előrébb való, azaz elsőbbséget élvez, mint az érintettek magánszférájához fűződő joga.

Kamerás adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatásért és tanácsadásért forduljon bizalommal a Rácz és Pál Ügyvédi Irodához.

Kérjen ajánlatot társasházi kamerás adatkezelési tájékoztató elkészítésére az info@raczpaliroda.hu e-mail címen.